Bátaapáti látnivalói

Bármelyik évszakban látogat el hozzánk, a természet mindig szebbik arcát mutatja Önnek, Bátaapáti különleges mikroklímájának köszönhetően. Vendégeink kirándulhatnak a falut körülölelő gyönyörű erdőkben, megtekinthetik a több, mint 200 éves evangélikus templomunkat valamint megkóstolhatják Bátaapáti kiváló borait is.

Első írásos említése 1267-ból való (Apathy), ekkor a bátai bencés apátság birtoka volt. A 16. század végére elnéptelenedett, a 18. század közepén német telepesek érkeztek. A 18. század második felétől az Apponyi család birtoka volt. Német nemzetiségű lakosainak jelentős részét a második világháború után kitelepítették.

A község híres szülöttje Rohmann Henrik hárfaművész és hárfatanár.

Bátaapáti nevezetességei:

• Apponyi-dézsmaház és pince: 18. század

Apponyi Antal építtette, az apáti dézsmaházat és pincét. Az 1780 körül épült az impozáns méretű magtár és présház, amihez a megye legnagyobb pincéje kapcsolódik. Két ága több mint 100 méter hosszú és 6 méter széles. A hatalmas pincében még ökörsütő is volt valaha.

 Ma a pince a Tűzkő Birtok tulajdona.  A Tűzkő Birtokban Piero Antinori és Jacopo Mazzei márkik láttak fantáziát. Antinori márki a világ egyik legnagyobb borembere, aki 2000-ben döntött úgy, hogy átveszi a Tűzkő Birtok irányítását. A márki a modern olasz bor megteremtője. Így ma a pincészetben megkóstolhatóak Bátaapáti kiváló borai.

• Evangélikus templom: 18. század vége

Az 1781. évi türelmi rendelet engedélyezte a betelepített németek számára egyházközség szervezését és templom építését. A kőből és téglából készült késő-barokk evangélikus templomot 1789-ben szentelték fel. A 28 méter magas, sisakos tornyú, 23x13 méter alapterületű épület 600-700 személy befogadására alkalmas. Két harangja Fischer János pécsi műhelyéből való. A templomot fokozatosan és igényesen felszerelték toronyórával, orgonával; a Mózes és Áron szobrával díszített szószékoltárt Wits István akadémiai festő művével díszítették 1846-ban, az Utolsó vacsorát ábrázolja. A templom változatlanul őrzi eredeti berendezését, díszes karzatát.  A településen sokan foglalkoztak székkötéssel (és klumpakészítéssel), a jellegzetes sváb fonott széket a templomban is megtalálhatjuk. A templom karbantartásáról a gyülekezet rendszeresen gondoskodott (felújították 1820-ban, 1897-ben, 1905-ben, 1995-ben).

• Apponyi-kúria: későklasszicista stílus, 18. század közepe

Az Apponyiak az 1840-as években építették a későklasszicista stílusú intézői házat, ami az erdésznek és a borásznak is lakásul szolgált, szép példája a kisebb uradalmi kúriáknak, 2006-ban az önkormányzat felújíttatta, ma vendégház. Hozzá tartozik a barokk stílusú Nepomuki Szent János-kápolna a 18. század második feléből.

• Egykori Üveghuta: a településtől 2,5 km-re

Egykori Üveghuta-Glashütte falu a településtől 2,5 km-re délre fekszik, a falu mára elpusztult, templomának csupán a tornya áll az erdő közepén, amit a Gemenci Erdőgazdaság néhány éve renováltatott. Környezetét az Önkormányzat kitisztíttatta, és mellette tűzrakó hellyel ellátott erdei pihenőhelyet alakítottak ki.

·         Helytörténeti gyűjtemény

A 18-19. század fordulóján épített parasztház teljes felújításával visszanyerte régi fényét. A hármasosztatú házhoz L alakban kapcsolódik az istálló és a csűr a melléképületekkel Első szobáját eredeti német bútorzattal rendezték be. A ház egésze korhű berendezésével tükrözi az egykori svábok mindennapi életét.

Bátaapáti másik nevezetessége a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT), mely hazánk egyik legjelentősebb környezetvédelmi beruházása. A Tároló 2010 óta fogadja a Paksi Atomerőmű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékát. Településünkre látogatóknak a Naspolya Panzió térítésmentesen megszervezi a Telephely látogatását.

Bátaapáti néhány évtizede még csendes település volt (ez nekem azt sugallja, hogy ma már nem olyan csendes – értem mit szeretnétek ezzel, de szerintem a csendes helyett valami mást kellene írni), de mára a hulladéklerakó miatt jelentősen megváltozott a környező tájjal együtt. Az erdőkben a kutatófúrásokhoz vezető utakat a könnyebb meg-  közelíthetőség érdekében kiépítették, kőszórással járhatóbbá tették. 14 km hosszúságú kövesút, amely egyben kiváló túraút is, kanyarog a területre jellemző bükkösök, gyertyános- és cseres-tölgyesek és éger-ligetes patak menti erdőtársulások között.

A patakos szurdokvölgyekben védett páfrányok élnek: szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana), karéjos vesepáfrány (Polystichum aculeatum), díszes vesepáfrány (Polystichum setiferum). A Dél-Dunántúlon csak ebben az erdőben él a bókoló keltike (Corydalis intermedia). Még néhány jellemző faj a területről: borostás sás (Carex strigosa), erdei békaszem (Omphalodes scorpioides), szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus), lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum), májvirág (Hepatica nobilis), illatos hunyor (Helleborus odorus).